Tűzoltás helyett stratégia

SKF Asset Management Konferencia 2014

2014. július 03., csütörtök, 16:37

Címkék: asset management gyártásoptimalizálás hajtástechnika karbantartás SKF

Bár a válság mélyén kevesen értettek vele egyet, mára minden vállalkozás számára nyilvánvalóvá vált, hogy tartós eredményeket, sőt nemritkán a szervezet fennmaradását is csak egy hosszú távú terv, jól átgondolt stratégia mentén lehet elérni.

 
A Prágában a közelmúltban rendezett SKF konferencia óhatatlanul is Csehország mottóját juttatta az eszembe: Veritas vincit – Az igazság győz. Nap mint nap találkozhatunk a mottó igazságtartalmával a saját üzemünkben is. A veszteségforrások felkutatásával és megszüntetésével mind jobb hatékonysággal, alacsonyabb költséggel és rövidebb idő alatt próbáljuk előállítani a terméket. Az ideális értékteremtésben nincsenek készletek, nem keletkezik hulladék, ingyen dolgoznak az emberek, a gépek nem fogyasztanak energiát, és nem igényelnek karbantartást. Az igazság azonban mindig győzedelmeskedik, ezért stratégiát kell alkotnunk az értékteremtés minden mozzanatára, egyre inkább ideértve a karbantartási folyamatokat is. Az SKF 2014-es Asset Management Konferenciájának inspiráló, a termelékenységre, a versenyképességre és a tudásra fókuszáló előadásai a berendezések életciklus- szemléletű termelékenységének optimalizálását célzó legújabb ipari koncepciókat ismertették meg a teltházas hallgatósággal. A bánya-, cement-, acél-, papír- és élelmiszeriparból származó esettanulmányok kézzelfogható közelségbe hozták a karbantartási stratégiában rejlő potenciális előnyöket.
 

Asset Management

Hogyan is definiálható az Asset Management (AM) a már a 60-as évektől ismert teljes körű hatékony karbantartáshoz (TPM) képest? Még a téma szakértői is különböző nézeteket vallanak erről. Egy megközelítés szerint bár jelentős az átfedés, az AM egyértelműen stratégiai, míg a TPM inkább taktikai eszköz. Az AM hatékony bevezetéséhez felsővezetői elkötelezettség szükséges, míg a TPM „csak” a gyártás és a karbantartás érdekeinek összehangolását írja elő. A TPM vagy bármely más, a megbízhatóságra koncentráló megközelítés előre jelzi és kontrollálja a rendelkezésre állást, de nem válaszol arra a kérdésre, hogy mennyire megbízható gépekre van szükség az üzemben. Az AM hatékony bevezetéséhez ezzel szemben ismernünk kell, hogy mekkora lesz a vállalat várható nyeresége/vesztesége, ha a rendelkezésre állás magasabb/ alacsonyabb. Ennek a holisztikus megközelítésnek a részhalmaza a TPM mint a hatékony AM kialakításának elengedhetetlen feltétele. Az SKF Prágában is tanújelét adta a gyártó- és feldolgozóiparban szerzett széleskörű kompetenciájának. Az alkalmazástámogatásban és az állapotfelügyeletben szerzett tapasztalatokkal felvértezve egy egyedülállóan átfogó stratégiai és taktikai erőforrás-gazdálkodási rendszerré egyesítette a különböző megközelítéseket. A rendszer kiépítése az üzem folyamatainak kiértékelésével és az előrelépési lehetőségek számba vételével kezdődik. A cél az üzleti célok, a kihívások és a szervezeti kultúra menetrenddé formálása, ahol a végállomás a magasabb versenyképesség. A következő lépés olyan megoldások kidolgozása, amelyek új gépekbe történő beruházás nélkül teszik lehetővé a termelékenység, és így az eszközarányos megtérülés növekedését. 
 

Siker vagy kudarc?

Prágában számos sikertörténet adott kedvet az Asset Management bevezetéséhez, de nem árt górcső alá vennünk azokat az okokat, amelyek a rendszer bevezetésének sikertelenségét eredményezhetik. Mint minden komolyabb változás esetében, egy ilyen általános ok lehet az erőforrások hiánya, illetve a projekt hibás tervezése. Kevésbé nyilvánvaló ok, de az AM fent említett jellegéből adódik, hogy elengedhetetlen a felső vezetés támogatása és segítsége. Szintén kudarchoz vezethet a feladat túlzott leegyszerűsítése, például a technológiai kérdésekre történő koncentrálás és a kommunikáció, a tréning és a meglévő szervezeti kultúra figyelmen kívül hagyása. A karbantartási stratégia bevezetésével korábban sikertelenül próbálkozó cégek éppen az alaposabb tervezést, a több képzést és a végfelhasználók döntéshozatali folyamatba történő bevonását emelték ki tanulságképpen. Ha a felsorolt buktatókat elkerülve létrehoztuk vállalatunkon belül az Asset Management rendszerét, néhány elsődleges kritérium segítségével tesztelhetjük is annak működését. Az egyik legfontosabb – és az üzem mindennapjait átható – változás, hogy a rendszert teljes körűen használni kezdik, vagyis az üzleti és karbantartási folyamatok az AM-be integrálódnak. Ennek részben feltétele, részben eredménye egy olyan csoportszellem kialakulása, ahol az egymással kapcsolatban álló osztályok egy közös cél érdekében dolgoznak. Az AM hatékony működésének számszerű kritériumait pedig a beruházás rövid távú megtérülésével, illetve a karbantartási költségek és az anyagkészlet csökkentésével határozhatjuk meg a legkönnyebben.
 
 
A tapasztalatok szerint – iparágtól és a változás mélyégétől függően – 6–36 hónap alatt érhető el pozitív ROI (Fulvio Baratella, a Bacardi Group műszaki igazgatója 3,57 hónapos megtérülési időről számolt be), a teljes karbantartási költség 20–40 százalékkal, az anyagkészlet értéke pedig 20–30 százalékkal csökkenthető. A stratégia kialakítása és megvalósítása során külön hangsúlyt érdemes fektetni a gépekkel dolgozó operátorok bevonására, akik minden esetben a gépek „gazdái” maradnak. A modern Asset Management nem mond le a szervezeten belül felgyűlt tapasztalatokról, hanem – a szükséges külső szakértők megfontolt kiválasztása mellett – minden elérhető erőforrást kiaknáz a termelékenység javításához és a versenyelőny biztosításához. 
 

Az RCM (Megbízhatóság-központú karbantartás) hét alapkérdése

  • Mi a berendezés/rendszer funkciója?
  • Hogyan hibásodhatnak meg ezek a funkciók?
  • Mi okozhatja a funkció meghibásodását?
  • Mi történik a meghibásodás esetén?
  • Milyen jellegű a meghibásodás következménye?
  • Mit lehet tenni a meghibásodás előrejelzése vagy megelőzése érdekében?
  • Mit kell tenni, ha nem található megfelelő megelőző intézkedés?
 

Lássuk mindezt a gyakorlatban!

Gyakorlati példaként érdemes röviden áttekinteni az GDF SUEZ Energia Polska S.A. Polaniev erőművében az SKF módszereivel elért hatékonyságnövekedést, amit Wojciech Stasiukiewicz karbantartási stratégiai igazgató ismertetett előadásában. Az 1493 MWe teljesítményű Polaniev erőmű 6,4 százalékkal részesedik Lengyelország áramtermelésből, ezen belül a Green Unit a maga nemében egyedülálló: 80 százalék faaprítékot és 20 százalék mezőgazdasági hulladékot használó gőzkazán eddig még nem épült ebben a méretben. A naponta 4400 tonna tüzelőanyagot felhasználó berendezés nettó hatásfoka 39 százalék. A tüzelőanyag- és energiaárak hektikussága, valamint a sűrűn változó környezetvédelmi előírások stratégiai jelentőséget adnak a berendezések rendelkezésre állásának és a karbantartás jellegének. 2013 februárja és novembere között 1128 munkaórát töltöttek az RCM kialakításával, az SKF Asset Management módszertani támogatásával. 2960 lehetséges meghibásodási módot találtak, amire 1111 megelőző intézkedést javasoltak. A projekt megtérülését már az anyagkészlet csökkenése (a korábbi 716 alkatrész helyett az RCM mindössze 408 kritikus komponens készletezését javasolta) és a karbantartási költségek közel 10 százalékos csökkenése is garantálta. Az erőmű legkritikusabb részének természetesen a gőzkazán, a legnagyobb költségfaktornak pedig a rendelkezésre nem állásból származó veszteség bizonyult. A rendszer bevezetése után a megbízhatósági szint 94 százalékra emelkedett. A projekt sikerében kulcsfontosságúnak tekinthető a munkatársak javító szándékú hozzáállása, az erős vezetői támogatás és a meglévő tudásbázisra szabott folyamatos képzés. Az SKF háromnapos prágai konferenciája az Asset Management stratégiai fontosságára világított rá, és mi sem foglalhatja ezt jobban össze, mint a Lord John Browne-tól, a BP olajtársaság korábbi vezérigazgatójától származó idézet: „Nagyon felszabadító érzés, amikor lemondunk arról az illúzióról, hogy képesek vagyunk megjósolni a jövőt. Mindössze arra vagyunk képesek, hogy felvértezzük magunkat a reagálás képességével… a stratégia célja ennek a képességnek a kifejlesztése”.
 
Molnár László
www.skf.com/hu
Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Austria transfers

Média Partnerek