Digitalizációs receptek egy modern feldolgozóiparért

A fejlett technológiákra, modern üzleti modellekre, munkamódszerekre és képességekre építő cégeket kevésbé viselik meg az olyan elemi erejű kihívások, amilyenek az elmúlt években felforgatták a világot

2022. március 21., hétfő, 06:00

Címkék: automatizálás digitalizálás DMG MORI DMG MORI HEITEC Digital Kft. forgácsolás

Ezek a cégek golyóálló folyamatokkal és digitalizációra alapuló döntéshozatallal vértezik fel magukat, hogy választ tudjanak adni hatékonyságban a folyamatosan növekvő munkaerő-, anyag-, valamint logisztikai költségekre, a termék- és alapanyaghiányokra és még számos kihívásra. A digitalizációs fejlesztésekben rejlő lehetőségekről Bagdi Attila és Varsányi Zsolt, a DMG MORI HEITEC Digital Kft. digitális értékesítési menedzserei beszéltek a TechMonitor olvasóinak.

Hogyan hasonlítható össze a fémipar digitalizációs szintje más feldolgozóipari ágazatokkal?

Varsányi Zsolt: Az élelmiszer- és autóiparban, vagy éppen az orvostechnikai eszközök gyártásában évtizedes tapasztalat áll rendelkezésre a gyártási digitalizáció területén, hiszen a gyártásra vagy a termékre vonatkozó szenzitív adatokat hosszú évekre kell visszakövethetővé tenni, ami nagy teret nyit és feladatot ad a digitalizációs megoldások számára. A forgácsolástechnika digitalizációs szintje még enged teret a növekedésnek, sok esetben találkozunk analóg folyamatokkal, négyzetrácsos füzetekkel és intenzív Excel-használattal.

Várható a közeljövőben az ipari digitalizálásban egy olyan mérföldkő, mint amit a gőzgép, a T-modell vagy a PLC jelentett korábban az ipar számára?

Bagdi Attila: Az ipari digitalizáció inkább egy folyamat, egy szemléletmód, semmint egy kiemelt eseménynek a bekövetkezése. Az a piaci tapasztalatunk, hogy egyre több vállalat ismerte fel azt, hogy a termelését két fontos trend határozza meg a jövőben, amelyek szorosan kapcsolódnak a termelőberendezéseihez, de azokon jócskán túl is mutatnak. Az egyik ilyen trend az automatizálás, így a berendezések felszerelése automata kiszolgálóegységekkel, mint amilyenek a palettacserélők és a robotok. A másik fontos trend az ipari digitalizáció, amivel a gyártás köré szervezett folyamatokat javítjuk. Mindkét trend a hatékonyságnövelést tűzi ki céljául, csak két külön oldalról közelíti azt meg.

Digitalizációs receptek Bagdi Attila (balra) és Varsányi Zsolt (jobbra) digitális értékesítési menedzserektől

Varsányi Zsolt: Pár évtizede még maga a DMG MORI is csak arra fókuszált, hogy minél stabilabb, pontosabb szerszámgépeket fejlesszen ki. Az elmúlt 10-15 évben terelődött kiemelt figyelem és fejlesztés a szoftveres és digitális megoldásokra. Ennek volt egyrészről egy belső indítéka, hogy piacvezető szerepet töltsön be a cég ezen megoldások terén is, illetve ez az igény az ügyféloldalról is egyre hangsúlyosabbá vált. A fémipar digitalizálása tehát egy új fejezet, egy új stratégiai irány, de a növekedés robbanásszerű, és látjuk magunk előtt a víziót, amit be fog tölteni ez az ipar világában.

Bagdi Attila: Az ipar digitalizálása természetesen nem új keletű dolog, viszont a cégünk szemlélete frissítő újdonságként hat. Egyrészről fontosnak tartjuk, hogy a megoldásaink egyszerűen implementálhatóak, bevezethetőek legyenek, így akár egy hét alatt is komoly rendszereket tudunk átadni kulcsrakészen. A másik tényező pedig egy örök „mumus” az iparban, abból eredeztetve, hogy minden üzemben színes gépportfólió dolgozik, még változatosabb gépgenerációkban, megnehezítve, hogy közös nyelvet találjunk egy gyártóhoz kötött megoldással. Így a DMG MORI gyártófüggetlen megoldásokban gondolkodik.

Egy alapvetően gépgyártásra létrehozott cég életében milyen változásokat hoz, hogy a szerszámgépek mellett megjelennek az ipari szoftverek?

Varsányi Zsolt: Mindamellett, hogy a szerszámgép-értékesítés megtartja stratégiai mivoltát cégen belül, a digitalizációs és szoftvertermékek megjelenése egy olyan hozzáadott érték, ami nagyban segíti a gépértékesítő kollégákat, mert olyan érveket ad a kezükbe, amelyek döntőek lehetnek egy beszerzési projekt során. A cégen belül egy új funkció épült ki ezeknek a termékcsoportoknak a támogatására, így a szerszámgép-értékesítéssel foglalkozó kollégákat szakmai oldalról tudjuk segíteni az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdéseknél.

Stratégiailag fontos, hogy a teljes cég képes legyen megtartani a 150 év alatt kiépített pozícióit, mindemellett új lábakat letéve még stabilabbá és sokrétűbbé válhasson. A magunk részéről mi minden tárgyalást egy hosszú távú projektként fogunk fel, vagyis elsősorban az ügyféligényeket vizsgáljuk meg, és arra szabva kívánjuk a legjobb megoldást kialakítani, legyen az egy újabb szerszámgép megvásárlásának terve, vagy pedig a jelenlegi géppark hatékonyabbá tétele digitalizációs megoldásokkal.

Amikor a fenti kérdés felmerül, akkor van egy nagy szemléletbeli különbség egy szerszámgép és egy szoftver megvásárlása között. Mindkettő bizalmi kérdés, azonban míg egy szerszámgépnél az ügyfél kis eséllyel tudja az összes gépet személyesen megtekinteni – nem beszélve az egészen pontos specifikációról –, a szoftveres megoldások esetében van lehetőség kipróbálni azokat a döntés előtt. Általában egy 30 napos próbaidőszak alatt eldől, hogy valóban arra a megoldásra van-e szüksége a partnerünknek az adott termelési környezethez. A próbaidőszak alatt folyamatosan támogatjuk az ügyfelet a tesztrendszer felépítésében, így megalapozott döntést hozhat annak hasznosságáról. Ezenkívül a szoftverek bérleti konstrukcióban is elérhetők, így a termelési körülmények megváltozása esetén a szoftverlicenc skálázható és alakítható a megváltozott igényekre.

Mennyire nyitott a magyar fémipar a digitalizálás révén elért kapacitásnövelésre? Van észrevehető különbség a magyar tulajdonú cégek, illetve a multinacionális nagyvállalatok hozzáállásában?

Varsányi Zsolt: Ami a nyitottságot illeti, szerencsés helyzetben vagyunk, mert egyre nagyobb az igény, hogy a hardware gépbeszerzések mellett a meglévő gépparkból és meglévő termelési folyamatokból is a legtöbbet hozzák ki az ügyfelek. Mindenki elismeri, hogy szükség van a digitalizációra, azonban az is igaz, hogy még nem mindenki találta meg a saját útját. Adódhatnak félelmek, hogy a feladat túl komplexnek és átláthatatlannak tűnik, ezért a mi feladatunk az is, hogy bemutassuk, hogy lehet skálázhatóan, lépésről lépésre és mindemellett gyorsan bevezetni a digitális megoldásokat a gyártás mindennapjaiba.

Ami pedig a megközelítésekben rejlő különbséget illeti, három szintet különböztetnék meg, és azokon belül is két-két alcsoportot. A három szintet a kicsi, a közepes, illetve az óriásvállalatok képezik, míg az alcsoportokat aszerint sorolnám be, hogy a cégek nyitottak-e a webalapú megoldásokra és a felhőben történő munkavégzésre, vagy pedig elzárkóznak ettől. A multicégek általában leteszik a voksukat egy átfogó megoldás mellett, amely teljeskörűen, minden folyamatukra kiterjed, és azt személyre szólóan rájuk alakítják. Tipikusan ilyenek az ERP-rendszerek. A középvállalatok vagy egyedi megoldásokban gondolkoznak, és saját magukra szabva gyártatnak le egy szoftvert, vagy egy meglévőt szabnak rájuk. A kisvállalatokra végezetül pedig minden téren a sokszínűség jellemző, őket sok tulajdonság teszi egyedivé, a tőkeerősség, méret, gyártógépek száma és még számos tényező.

A kis- és középvállalkozások képezik egyébként a mi fő ügyfélkörünket, mert a megoldásaink jelentős előnye a gyors és egyszerű bevezethetőség, ami kulcsfontosságú ezeknek a szereplőknek: a gyártásütemező rendszerünk például akár két héten belül rendszerbe állítható, a termelés normál ütemének megzavarása nélkül.

A magyar fémipar bérgyártói jellege nem korlát a digitalizálás szempontjából?

Bagdi Attila: Éppen ellenkezőleg, ez előnyként értelmezhető. A rugalmasság, a skálázhatóság, a gyorsaság számít a digitalizáció legfontosabb célkitűzéseinek és erényeinek. Ezek a tulajdonságok pedig a bérgyártásra berendezkedett vállalkozások számára is elengedhetetlenek. A magyar feldolgozóiparra olyan kettősség jellemző, hogy a gyártóknak be kell tudni fogadniuk egyrészről a nagy volumenű, sorozatgyártott termékeket és ezek mellett a sürgető, rövid határidős, egyedi, kis szériás gyártásokat is. Tenniük kell ezt egyrészről profitabilitási szempontból, másrészről pedig a partnerkapcsolatok és a bizalom kiépítése miatt is. És mindezt természetesen a lehető leggyorsabban, az elvárt minőségben és kedvező áron. Érthető ezáltal, hogy a bérgyártó cégeknek a legjobban felfogott érdeke, hogy olyan agilis gyártásütemező megoldásokkal rendelkezzenek, amelyekkel könnyen átláthatják termelésüket, és betölthetik a legkisebb kihasználatlan réseket is, ahova értékteremtő folyamatot tervezhetnek.

A munkaerő-, az anyag-, valamint a logisztikai költségek emelkedése a bérgyártó cégek költségszintjét is növelik, és a versenyből az kerül majd ki győztesen, aki a költségnövekedés minél nagyobb részét tudja házon belül kompenzálni, és minél kisebb részét hárítja át a megrendelőkre. A házon belüli kompenzáció egyik leghatékonyabb eszköze pedig éppen a folyamatok digitalizálása és optimalizálása. Digitalizálás nélkül csak találgatni tudjuk, hogy hol lehetne költséget csökkenteni, azonban ha áldozunk erre, akkor láthatóvá válnak a folyamataink gyengeségei, a fejlesztendő területek. Egy partnerünk elmondása alapján az utóbbi években a költségei 60%-os áremelést tennének indokolttá a megrendelői irányába, viszont érthető módon ezt nem szeretné mind érvényesíteni. Az ő meglátásában a digitalizáció a kulcs abban, hogy házon belül „ledolgozza” ezt a költségemelkedést, és a belső folyamatait, a gyártását tegye még hatékonyabbá, hogy továbbra is versenyképes maradhasson.

Milyen megoldásokat tud ajánlani a DMG MORI HEITEC a hatékonyság növeléséhez?

Varsányi Zsolt: Három fő területet emelnénk ki. Az egyik a gyártástervezés, amit az ISTOS szoftverünk képvisel. A megoldásunk legfőbb előnye, hogy valós időben gyűjt adatokat a termelésből, és azt rendkívül intuitív módon vizualizálja a tervező kollégák és a menedzsment számára, hogy felfedhetőek legyenek a kihasználható állásidők. A megoldás kalkulál olyan szűkös erőforrásokkal, mint amilyenek például a gyártógépek, a kollégáink, a műszakrendünk, a technológiai sorrendek és ezek összefüggései. A tervezés folyhat asszisztens funkciókkal támogatott kézi vezérléssel vagy teljesen automatán is, számításba véve olyan változásokat, mint a megrendelések prioritásának változásai, gépleállások, kollégák megbetegedései vagy egyéb problémák, amikre gyorsan kell tudnunk reagálni.

Bagdi Attila: A második kiemelt megoldásunk a TULIP digitalizációs platformunk, melynek segítségével üzemre szabott applikációk fejleszthetők maga az ügyfél által. Ez azért fontos egyrészről, mert az ügyfél ismeri a legjobban a saját folyamatait, és ő tudja, hogy mely probléma megoldása a legégetőbb, másrészről pedig az elkészített applikációt bármikor módosíthatja, ha erre szüksége van. Az applikációkat egyszerű építőelemek összeillesztésével hozhatja létre, így komoly IT-ismeretek nélkül elkészíthetőek ezek az applikációk. A harmadik megoldásunk végül pedig a WERKBLiQ, amely egy gyártófüggetlen karbantartás-menedzsment platform, melyben folyamatosan nyomon követhetjük a gépeink aktuális karbantartási igényeit, a folyó szervizmunkákat, legyen az belső karbantartás vagy külső beszállító által végzett munka. Kollégáinkat munkaszervezéssel segíthetjük, intelligens ellenőrző listákkal, tudástárral, és mindezt számos felületen, így az irodából laptopról, vagy egy mobiltelefonról és tabletről a termelésben. A felület lehetőséget ad nem csak gyártógépek, de számos periféria kötetlen hozzáadására is, így követhetjük az életútját olyan eszközöknek is, amelyek csak közvetetten csatlakoznak a termeléshez, így például tűzvédelmi berendezések, olajködelszívók és egyéb eszközök.

Varsányi Zsolt: Zárásképp annyit tennék még hozzá, hogy minden szoftverünk elérhető magyar nyelven, illetve helyi támogatással rendelkezik. Sőt – és ezt talán kevés digitalizációs megoldás mondhatja el magáról –, a fejlesztésük jó része is Magyarországon zajlik a DMG MORI HEITEC fejlesztőinek jóvoltából!

Molnár László

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
BESZÁLLÍTÓI KAPCSOLATOK

Itt a lehetőség tajvani kapcsolatokat építeni!

Média Partnerek