Ön elég gazdag ahhoz, hogy olcsón vásároljon?

Félreértelmezhető lehet a villanymotorok hatásfokára vonatkozó EU-szabályozás

2019. február 28., csütörtök, 06:00

Címkék: energia energiafogyasztás energiahatékonyság energiamegtakarítás hajtás hajtásrendszer hajtástechnika Lenze

„Nem fizetek ennyit érte, mert csak a márka kerül ennyibe.” Mindennapos érvnek számít ez a mondat mind a háztartások, mind az ipari szereplők beszerzéseinél. Pedig számos példa bizonyítja, hogy a drágább termék használati értéke az évek alatt sokszorosan kompenzálja a relatíve magas bekerülési értéket. A villanymotorok terén is divat az olcsósítás, pedig a teljes életciklust tekintve a beszerzési ár mindössze 5%-át adja a teljes birtoklási költségnek. A beszerzők költséglefaragási célkitűzéseire az EU-szabályozás tudatos félreértelmezése is rájátszik. Az ezzel kapcsolatos veszélyeket Nagy József, a Lenze Hajtástechnika Kereskedelmi Kft. mérnök értékesítője osztotta meg a TechMonitor olvasóival.

Milyen célkitűzések vezették az Európai Bizottságot az EU-ban forgalmazható villanymotorok hatásfokának szabályozása során?

Érdemes különbséget tennünk a szabvány és a szabályozás között. Az én értelmezésemben a szabvány egy olyan egységes megfelelőség, amivel a cégek egy magasabb használati értéket garantálhatnak az általuk gyártott berendezésekre. A szabályozás ellenben egy akár globálisan, akár lokálisan megfogalmazott követelményrendszer. Jelen esetben egy olyan szabályozásról beszélünk, amely az EU minden országára kötelező érvényűen vonatkozik, és az Európai Bizottság fogalmazta meg. 1999-ben indult az a kezdeményezés, amely az EU területén egységes szabályozás alá vette a gépgyártókat, hogy egy garázscég ne mondhassa minden további nélkül egy fémdarabra és egy tekercsre azt, hogy villanymotor, hiszen itt a teljesítménytől a biztonságtechnikán át a fenntarthatóságig számtalan szempontot figyelembe kell venni. A villanymotorok teljesítményszintjére és hatásfokára jelenleg is érvényes szabályozás a 2009-es első kiadású dokumentum egy továbbfejlesztett változata.

Tény, hogy az EU villamosenergia-fogyasztásának 50%-a villanymotorokból adódik. Az új energetikai szabályozásnak köszönhetően egy villanymotor teljes, 12–15 éves életciklusa alatt akár 700 euró üzemeltetési költséget spórolhatunk meg. Az szabályozás elképzelése szerint a hatásfokra vonatkozó új előírásokkal évente 60 millió tonna CO2-kibocsátás spórolható meg, ami megegyezik Svédország teljes emissziójával. A hivatalos álláspont szerint tehát ez az új szabályozás célja. A kevésbé hivatalos cél a piacvédelem, hiszen az új szabályozással gátat lehet vetni az olcsó alkatrészekből összeszerelt, alacsony használati értékű villanymotorok beáramlásának.

Mit mond ki a jelenlegi szabályozás?

A 2009-es ErP-szabályozás (energy-related products) az energiafelhasználó termékek tervezési előírásait foglalja keretbe. Kezdetben 3, majd a 2014-es módosításban már 4 energiaszint került meghatározásra IE1-től IE4-ig, bár ez utóbbi még nem elérhető a gyakorlatban. A hatásfok (a kimenő és a bemenő teljesítmény hányadosa) IE1-től felfelé növekszik. Villanymotornak nevezünk minden olyan berendezést, amely elektromos energiát mechanikai teljesítménnyé alakít át. A háztartásokban, berendezésekben, gyárakban számtalan villanymotor üzemel, de a szabályozás nem mindegyikre, csak a háromfázisú, 0,75 – 375 kW teljesítménykategóriába tartozó, S1 folyamatos üzemben történő működésre képes villanymotorokra vonatkozik.

A motorok néhány speciális alkalmazása kivételt képez a szabályozás alól, ilyen például a 60 °C-nál magasabb környezeti hőmérséklet, a folyadékban vagy magaslaton történő használat, illetve a frekvenciaváltó használata és a fékkel történő szerelés. A szabályozás kivételként kezeli azokat az egyedi alkalmazásokat is, amikor a motor például csak a gépházba épített speciális áttételezéssel, vagy több tengely meghajtásával együtt vizsgálható, mert ilyenkor lehetetlen a motor hatásfokát önállóan értelmezni. Ilyen speciális esetek előfordulhatnak a ventilátorok, a szivattyúk, a kompresszorok és a hajtóművek esetében, ez a megfogalmazás azonban félreértelmezési lehetőséget biztosít a piac egyes szereplői számára.

Ezek szerint található egy kiskapu a szabályozás szövegében?

Az ismert és elismert motorgyártók nem keresnek kiskapukat a szabályozásban. Az említett olcsóbb árkategóriájú termékek disztribútorai viszont a kínálkozó lehetőséget látván azt mondhatják, hogy a szabályozás nem vonatkozik a hajtóműves motorokra sem. Nem hallottam konkrét precedensről, hogy egy ilyen gyártót vagy forgalmazót hatóságilag elmarasztaltak volna, de a hagyományosan hajtóművel szerelt motorok nem mentesülnek a rendelet hatálya alól. Az EU legnagyobb szereplői (a motorgyártó cégek) egységes álláspontot fogalmaznak meg, ami viszont nem feltétlen egyezik meg egyes helyi kereskedők nézeteivel. Egy hónappal ezelőtt megkeresett minket egy partnerünk, aki szállítópályákat szállít az EU-ba és azon kívülre. Az érvényes területi szabályozásoknak megfelelően mi IE3-as motorokat ajánlottunk, de volt olyan beszállító, amely értelmezése szerint a hajtóműves motorokra nem vonatkozik a szabályozás, így jóval olcsóbb termékkel kerültünk versenybe. Az így szerelt megoldások viszont műszakilag nem lesznek megfelelők. Minden megrendelőnek azt ajánlom, hogy fussa át az idevonatkozó szabályozást – akár az Európai Bizottság weboldalán www.ec.europa.eu –, és csak egy megfelelő háttérrel rendelkező beszállítóval kezdjen együttműködésbe.

Megéri olcsó megoldásokat keresni?

Az olcsó termékek beépítése csak rövid távon jelent hasznot. Ahogy egy ügyfelem megfogalmazta: „Nem vagyok elég gazdag ahhoz, hogy olcsó terméket vásároljak.” A villanymotor teljes életciklusát tekintve ugyanis a beszerzési ár mindössze 5%-át adja a teljes birtoklási költségnek. Végfelhasználói oldalról nézve érdemes nagyon átgondolni, hogy az olcsó megoldást válasszuk-e. Egy termelő cég életében, versenyképességének megőrzésében kiemelt fontosságú a termelés kapcsán és az ott használt berendezések üzemeltetésében felmerült költségek minimalizálása. Versenyelőnyre csak úgy tudunk szert tenni, ha az előállítási költségünk alacsonyabb, mint a versenytársaké, abban pedig komoly súllyal esik latba az energiaszámla és a karbantartási költség. Egy berendezésgyártónak meg kell felelni ezen végfelhasználói elvárásoknak, és csak úgy tudja megőrizni a pozícióját, ha már a jövőbeni szabályozásokra is felkészül, és a fejlesztés alatt lévő berendezéseibe, illetve a végfelhasználó gyártósoraiba olyan beszállító termékét tervezi be, amely a jelenlegi és a várható szabályozásokra is felkészült, vagyis megoldásai jövőállók.

Milyen irányba indult el a hajtástechnika fejlesztése?

Több neves gyártónál kifejlesztés alatt vannak a szabályozásban említett IE4 szuperprémium hatékonyságú motorok, amit a Lenze várhatóan 2020-ban mutat majd be. Az ErP-szabályozás várhatóan 2021. január 15-től életbe lépő változása már 1 000 kW-ig, valamint a frekvenciaváltóval történő működésre is kiterjeszti majd az IE3 hatékonyságra vonatkozó elvárásokat. 2022 júliusától az IE3 hatásfok követelmény már a fékes motorokra is kiterjed majd, az IE2 minimumelvárás pedig a 0,12–0,55 kW teljesítménykategóriát, valamint az egyfázisú működést is magában foglalja majd.

Az IT-megoldások a hajtástechnikában is előtérbe kerültek, ami a fejlesztési irányokban is visszatükröződik. A Lenze két ezzel foglalkozó leányvállalata, az Encoway és a LogicLine néhány évvel ezelőtt start-upként kezdte, jelenleg pedig már több száz munkatársat foglalkoztat. Az adatgyűjtés és a felhőalapú adatkiértékelés számít a fő erősségüknek, és ezekhez kapcsolódóan komplett rendszereket fejlesztünk. Átfogó hajtástechnikai megoldásaink segítéségével több magyar ügyfelünknél is közösen, akár több éven keresztül fejlesztjük azt a rendszert, amivel berendezései minden piaci igényt túlszárnyalnak, és ami miatt várhatóan majd hosszú éveken keresztül partnerek leszünk. Az ipar 4.0 koncepció legizgalmasabb leképezése számomra az, amikor egy ügyfélnél egy hatalmas rendszer komplett vizualizációját oldottuk meg, ami a legkisebb alkatrészre is tartalmazza a rá vonatkozó adatbázist a gyártói cikkszámtól a futott üzemórákig. Ezekkel az információkkal gyakorlatilag tökéletesen kiküszöbölhetők a nem tervezett leállások egy teljes gyárban, és még a beszerzési és karbantartási folyamatok is karcsúsíthatók és leegyszerűsíthetők. Az ipar 4.0 egy másik nagy előnye abban található, hogy kevésbé képzett munkavállalókkal is selejtmentes és hatékony termelés valósítható meg.

Molnár László

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek