Méréstechnika 4.0: az út a jövőbe – 5. rész

A mérési adatok megszerzésének és értékelésének kiterjesztett megközelítése segít átlépni a ciklusalapú és az összeszerelő-soros gyártási rendszer alkotta termelékenységi korlátokat

2022. november 07., hétfő, 06:00

Címkék: 3D koordináta méréstechnika koordináta méréstechnika mérés méréstechnika mérőgép mérőműszer multiszenzor werth Werth Magyarország Kft.

A modern gyártástechnika öt trendet különböztet meg (gyorsaság, pontosság, megbízhatóság, rugalmasság és rendszerszintű szemlélet), amelyek meghatározzák egy adott vállalkozás versenyképességét. Sorozatunk ezt az öt trendet járja körül méréstechnikai szemszögből. A sorozat ötödik, befejező részében Csontos Tamás, a Werth Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Mohai Tamás műszaki specialista és Horánszky András alkalmazásmérnök a rendszerszintű szemlélet kérdését járják körül.

Beszélhetünk-e olyan fogalomról, hogy vállalati méréstechnikai koncepció?

Mohai Tamás, a Werth Magyarország Kft. műszaki specialistája

Mohai Tamás: Nagyobb cégeknél mindenképpen van egy átgondolt megközelítése annak, hogyan épüljön fel a minőség-ellenőrzés – sokszor az anyacég házi méréstechnikai kultúráját ültetik át –, de kisebb cégeknél is van rá példa.

Horánszky András: Először a mérési metódusokat egyeztetik, majd a mérőszoftvereket igyekeznek egységesíteni, legvégül pedig a kiértékelések és a statisztikák integrálódnak. Ahol másodpercenként kerül le egy termék a sorról, ott minden hiba költséget eredményez. A selejtből adódó közvetlen költségen túl a cég reputációja is sérülhet.

Csontos Tamás: Ez függhet az ágazattól is, bár nem kizárólagosan. A több telephellyel rendelkező multinacionális vállalatok gyakran azonos mérőprogramot használnak, de az egyes telephelyeken lévő gépek eltérő életkorúak, eltérő környezeti viszonyok között működnek, így a mérési eredményekben is mutatkozhat minimális eltérés. Ennek kiküszöbölésére fénykalibrálást végünk az egyes optikai mérőgépeken, így azok egységes mérési eredményre juthatnak.

A helyesen alkalmazott méréstechnika erősítheti a tervezés, a gyártás és a kiértékelés kapcsolatát?

Horánszky András, a Werth Magyarország Kft. alkalmazásmérnöke

Horánszky András: Valóban, a méréstechnika „áramvonalasítja” az adatgyűjtést, -tárolást és -kiértékelést, de erre jórészt még csak törekvéseket látni a hazai ügyfeleknél. A legnagyobb problémájuk az, hogy nincs egységes platformjuk az adatok kinyerésére és szolgáltatására, pedig technikailag ez már rendelkezésre áll. Akár az irodából is eldönthetjük, hogy mit, hol, mikor mérünk majd, az egyes gépek pályái is leprogramozhatók, és az adatszolgáltatás is automatikus lehet. Az emberi hibákat kiküszöbölő digitális mérőplatform közvetlenül képes visszacsatolni a gyártórendszerekre, ami a ciklusidők csökkentésén túl a minőségre is jótékony hatással van.

Van-e szabványosítási folyamat a mérőgépek, mérőszoftverek és egyéb gyártóberendezések világában?

Mohai Tamás: A Metrolog I++ (I++ DME a Dimensional Metrology Standards Consortium szabványosítási törekvése) platformfüggetlen mérőszoftverét tudnám példaként felhozni, ami azt célozza, hogy milyen interfészt lehet létrehozni a mérőszoftver, a vezérlés, valamint a gyártóberendezések között. Más szabványosítási törekvést egyelőre nem látunk.

Mennyire jellemző a termékjellemzők (geometria, felület, merevség, termikus viselkedés stb.) holisztikus értékelése?

Mohai Tamás: Az autóiparban a bemintázás (első minta) megrendelése során a termék minden releváns, a kérdésben is szereplő jellemzőjét leírják. A komolyabb mérőszoftverek pedig képesek arra, hogy a más mérőgépekkel létrehozott mérési adatok is felkerüljenek ugyanabba a mérési jegyzőkönyvbe.

Mennyire jellemző a mérőeszközök automatizált programozása és a programoknak a különböző mérőeszközök közötti megosztása?

Mohai Tamás: A lehetőség erre messzemenőleg adott, még a robotkarral végzett mérések esetében is, de ezek a szoftverek meglehetősen költségesek, így idehaza még csak a vállalkozó szelleműek élnek velük.

Horánszky András: Nem csak a mérőszoftver hozhat újat ezen a területen a felhasználóknak. A CAD-modellbe is be lehet építeni a mérendő méreteket, amiket a szoftverünk felismer, és ezáltal automatikusan létrehozza a mérőprogramot, a kiértékelést és a jegyzőkönyvet. De a cégek 90 százaléka ezt még nem a CAD-modellbe építi be, hanem annak alapján készít egy rajzot.

Az üzemi méréstechnika integrálása milyen költségekkel és megtakarításokkal jár?

Mohai Tamás: A terv, a mérőszoftver, az elemző segédeszközök, a mérési adatbázis, a jelentéskészítő szoftvercsomagok és a közreadás elektronikus úton megvalósított integrációja a nagyobb cégeknél viszonylag gyorsan, a kisebbeknél lassabban, több év alatt térül meg.

Horánszky András: A bekerülési költség valóban magas lehet, de a rendszer működtetése már olcsóbb, mint a nem automatizált rendszerhez tartozó munkaerőköltség – a selejtképződésből és a reputációból adódó veszteségekről nem is beszélve. Szemléletbeli változás kell ahhoz, hogy a bekerülési költség helyett a tejes birtoklási költséget vegyük alapul.

Hogyan működik a számítógépes tomográfia, és kiknek ajánlott?

Mohai Tamás: A CT-mérés elve ugyanaz, mint az orvosi technikában alkalmazott CT-méréseknek, azzal a különbséggel, hogy itt a munkadarab forog. Minden pozícióban készül egy röntgenkép, ezekből a végén összeáll egy 3D pontfelhő, amely a munkadarab eltérő sűrűségű részeit más-más pixelmennyiséggel és így színnel jelzi. Tudunk mérni az egyes 2D röntgenképeken, a pontfelhőből vett metszeten vagy a felületi burkoló pontfelhőn. Mivel a röntgen az anyagba is belelát, az anyaghibák (zárványok, repedések stb.) is észlelhetők.

Csontos Tamás, a Werth Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója

Csontos Tamás: A CT-technológia jószerével mindenkinek ajánlott, aki gyárt, kevés technikai korláttal. Elsőként a műanyagiparban terjedt el az eljárás, de napjainkban már egyre több fémipari cég veszi át a technológiát, hiszen a nehezen hozzáférhető üregekbe, furatokba is belelát. A technológia térhódítását a CT-gépek áresése is segíti, hiszen egyes komputertomográfiás mérőgépek ára már most is összevethető a koordinátamérő gépekkel, a multiszenzoros gépeket esetleg ki is szoríthatják majd a piacról.

Mennyire jellemző olyan terméktervek készítése, amelyek nem vagy csak nagyon nehezen/költségesen mérhetők? Mi ilyenkor a jellemző megoldás?

Horánszky András: A frissen végzett mérnökhallgatók előszeretettel tesznek olyan tűréseket vagy geometriákat a termékre, amelyek már a gyártás szempontjából is problémásak, de később a mérésük is nehézségekbe ütközhet. Tapintómérővel esetleg látatlanban kellene tapintani, de jó eséllyel ahhoz is meg kell venni a tapintókészletet. Ilyen esetekben inkább a bérmérési szolgáltatásunkat ajánljuk.

Mohai Tamás: Ha a gyártási és mérési műveleteket a fent leírt módon panorámaszerűen tekinthetjük át, akkor már a termék tervezési fázisában tervezhető maga a mérés is, és egyből kiderül, hogy mi valósítható meg fizikailag és költséghatékonyan. Ha a terv már nem módosítható, akkor még mindig nyúlhatunk a CT-eljáráshoz – ha az anyagjellemzők nem zárják ki, akkor egy komputertomográfiás mérőgép számára nincs lehetetlen geometria. Ha ez sem jöhet szó, akkor már csak a roncsolásos vizsgálat marad – már ha több mintadarab áll rendelkezésre. A mérés költsége azonban ilyenkor már nagyon magas – érdemes tehát koncepcióban gondolkoznunk, és a Metrolog End-to-End megoldásához hasonló digitális mérőplatformot létrehoznunk, hogy csírájában fojtsuk el a később komoly fejfájást okozó hibákat.

Vége

Molnár László

Kapcsolódó cikkek:

Méréstechnika 4.0: az út a jövőbe – 4. rész

Méréstechnika 4.0: az út a jövőbe – 3. rész

Méréstechnika 4.0: az út a jövőbe – 2. rész

Méréstechnika 4.0: az út a jövőbe – 1. rész

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
BMW GROUP CAREERS IN DECEMBER

SAP KEY USER (F/M/X)

PLC SPECIALISTA (F/M/X)

AUTOMATIZÁCIÓS MÉRNÖK (F/M/X)

SZAKMAI OKTATÓ MECHATRONIKAI TERÜLETRE (F/M/X)

IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI MÉRNÖK (F/M/X)

Média Partnerek