A felhők felett mindig süt a nap

Magyarországon is terjednek a felhő alapú szolgáltatások

2015. március 27., péntek, 07:00

Címkék: felhőszolgáltatás Gyenes István Microsoft Azure S&T

A felhőalapú informatikai rendszer bevezetése szinte bármely szervezet számára hatékony megoldás lehet, a vállalatvezetők körében azonban még mindig nagy a bizonytalanság a különböző szolgáltatási típusokkal szemben. A felhőalapú informatika által kínált előnyökről Gyenes István, az S&T üzleti megoldásokkal foglalkozó csapatának vezetője beszélt a TechMonitornak.

Mennyire vannak biztonságban a felhőben tárolt adatok, szoftverek és alkalmazások?

Ha felhőszolgáltatásról beszélünk, akkor az elhelyezkedés alapján privát, publikus és hibrid felhőket különböztethetünk meg. A technológia már nem jár gyerekcipőben, mégis azt mondhatjuk, még a fejlődés generatív fázisában tart. Vannak olyan területek, ahova már bátran merjük ajánlani a felhő alapú megoldásokat, míg más területekre még nem javasoljuk. Néhány éve még a felhő technológiával foglalkozó cégek jelentős része azt vizionálta, hogy a saját informatikai infrastruktúrát gyakorlatilag egyszerűen és teljes mértékben ki lehet váltani felhőbe kihelyezett szolgáltatások használatával. Amikor az S&T-vel három évvel ezelőtt elkezdtünk nyitni a terület felé, sok szolgáltatóval ellentétben nem saját infrastruktúrát építettünk, hanem elsőként lettünk a Microsoft Azure platformjának értékesítője.

Mi már abban az időben is azt vallottuk,  hogy a jövő IT infrastruktúrája egy olyan hibrid rendszer, aminek egyik részét az ügyfél tartja fent, a másik részét pedig egy publikus szolgáltatótól veszi igénybe. A privát részen azok az adatok és tevékenységek futnak, amiket nem érdemes, vagy nem szabad kivinni a felhőbe. Ezt a felosztást néhány infokommunikációs szolgáltató egészíti ki pl. szélessávú lefedettséggel.

Az IT és az üzlet kapcsolata mindenhol a világon ellentmondásos. Az üzlet olcsóbb megoldásokat, az igényekre történő gyorsabb és rugalmasabb reakciókat, valamint rövidebb piacra lépési időket vár el. Emellett az IT a szükséges rossz, ami látszólagosan folyton költséget generál. A felhővel kapcsolatban még mindig van egyféle ördögtől való félelem, mert az emberek jellemzően sztereotipizálnak. Ez kiegészül azzal, hogy a döntéshozók az esetek nagy többségében információ hiányban szenvednek a felhő alapú IT rendszerekkel kapcsolatban. Sokan elfelejtik, hogy az ilyen alapú szolgáltatásoknak két oldala van:az egyik oldalon a felhasználó töltik be az adatokat, a szolgáltatás mások oldala a szolgáltatást biztosító infrastruktúra és logika biztosítása. Komoly szolgáltatónál a hardver infrastruktúrát üzemeltető személyzet nem ismeri az infrastruktúrán futó logikát sem az adatok fizikai elhelyezkedését, munkájuk például napi szinten hibás alkatrészek cseréjére és a hardveres infrastruktúra felügyeletére tejed ki. Összességében elmondható, hogy ez idáig a felhő szolgáltatóktól „kikerült” adatok forrása szinte mindig a feltöltő oldalán keletkezett hibából adódott. A realitás az, hogy sokkal egyszerűbb a cég egyik alkalmazottjától megszerezni az adatokat a helyi adatközpontból, mint a felhőből kinyerni azokat.

A felhőszolgáltatások terjedésének legfőbb gátja  az információhiány. Sokszor halljuk például indokként azt, hogy az adat a törvényi szabályozásoknak megfelelően nem hagyhatja el az EU területét. Pedig a törvény ezzel kapcsolatban olyan egyéb feltételeket szab, , amelyek teljesülése esetén az adatot akár másik földrészre is replikálhatjuk. Fontos, hogy egy adott szervezetben nem csak az IT vezetőt, hanem a jogi osztályt is fel kell világosítani arról, hogy nem léteznek informatikai, vagy jogi fenyegetettségek.

Jellemzően milyen szektorokban jelentkezik a legnagyobb igény a felhőszolgáltatások iránt?

Az S&T ügyfelei leggyakrabban olyan erőforrásokat vásárolnak meg a felhőből, amik nem előre tervezhetőek. Nézzünk egy egyszerű példát: nagyvállalati környezetben gyakran okoz problémát az, hogy ha meg kell csinálni egy-egy új fejlesztést, akkor nincs elég tartalék a meglévő rendszerekben. Hiszen ha megvan, akkor alapesetben az infrastruktúra túltervezett és költséges a fenntartása. A saját rendszer bővítése helyett ilyenkor költséghatékonyabb az erőforrást máshonnan bérelni. De a gyártás oldaláról is gyakran jelentkezik egy másik ok, miszerint a vállalkozások a saját alapvető tevékenységükre akarnak fókuszálni és IT-vel foglalkozzon más. Ha az IT környezet fejlesztésével nem kell akár heteket, hónapokat eltölteni, az a piacra jutási időt is csökkenti mind a gyártói, mind a szolgáltatói szektorokban.

A felhőben lévő infrastruktúra másik nagy előnye, hogy igény szerint lehet pulzáltatni. Ha van egy erőforrás-igényes modellezési folyamatom, gyakorlatilag korlátlan számú gépet tudok az adott időre igénybe venni. A saját hálózat bővítésének hátrányai akkor mutatkoznának meg igazán, ha a túltervezett rendszer költségeit leosztanánk a projektpercek között.

A felhőszolgáltatások előnyei közé tartozik az adat visszaállítás képessége is.  Az üzletmenet folytonosság fenntartása mérettől függetlenül minden vállalat számára fontos. Korábban csak az igazán nagy cégek engedhették meg maguknak a katasztrófa utáni visszaállítás lehetőségét, ma már ez gyakorlatilag minden vállalkozás számára adott.

Ha az a kérdés, hogy jelenleg érdemes-e tervezési szolgáltatásokat venni a felhőből, akkor a válasz az, hogy valószínűleg nem, mert ezek a szolgáltatások most még drágák. Viszont, minél többet használják a szolgáltatást, annál olcsóbbá válik. A Microsoft például a blob storage árát egy év alatt több, mint 20%-kal csökkentette. Tehát minél elterjedtebbek lesznek a felhőszolgáltatások, annál elérhetőbb áron vehetjük majd őket igénybe.

A gyártószektor milyen tevékenységet helyezhet ki a felhőbe?

Azt látjuk, hogy a magyar vállalkozások ebben is követő szerepre rendezkedtek be, vagyis ha jobban elterjed a világban, akkor elkezdik használni ők is. A felhőszolgáltatás terjedésének talán a kulturális beállítottságunk az egyik legnagyobb akadálya. Magyarországon az IT a szükséges rossz és jellemzően az adott, lokális probléma megoldását várják tőle. Nyugaton talán ennél előbbre is látnak, és felismerik, hogy az IT kiszervezéséből rengeteg előny származik a vállalkozás számára. A felhőben bérelt kapacitásnál azonnal látszik, ha feleslegesen szaporítjuk az adatokat, így a felhő arra is megtanít minket, hogy zárjuk le a munkát és takarítsunk össze magunk után. A privát felhő környezetre jellemző, hogy virtuális gépek születnek, de nem halnak meg, tehát egyre több a feleslegesen allokált erőforrás és adatfájl.

Az adatok robbanásszerű növekedése egy öngerjesztő folyamat. Ma már átlagosan 10-13 megapixeles fényképeket készítünk és épp most mutatta be az egyik nagy gyártó az 50  megapixeles kameráját. Ezekre nem feltétlenül van szükségünk a napi tevékenységeink során, de erre halad a világ. A vállalkozások tulajdonában lévő adathalmazzal hasonló a helyzet. Volt már olyan eset ahol valakinek az adatok redundáns tárolását kellett feláldozni a hirtelen jelentkező adatnövekmény tárolására. Mennyivel egyszerűbb lett volna a helyzete, ha a vállalati kultúrának része lenne olyan  olcsó, felhőben elhelyezkedő tárhely ami ilyen esetekben azonnal rendelkezésre tud állni. Emellett érdekes az is, hogy egy átlagos környezetben tárolt adatok nagy része régóta nem változik, 30-40%-ához évekkel ezelőtt nyúlt hozzá bárki is. Ezek az adatok pedig ahelyett, hogy olcsó felhőből biztosított infrastruktúrán tárolódnának, használják a drága lokális infrastruktúrát.

Fontos kérdés az is, hogy fel vannak-e készítve alkalmazásaink a felhőben történő használatra. Ezek lehetnek licensz és platform természetű kérdések is. Mi például csak Microsoft és Linux környezetben futó alkalmazásokat tudunk a felhőben futtatni. Természetesen emellett  a világ is változik, régebben az SAP sem volt támogatott, ma már nem csak SAP fejlesztői környezetekre korlátozódik a felhő használata.

Az S&T stratégiájában milyen szerepet foglal el a felhő?

Az első cég voltunk Magyarországon, amely már hibrid IT-ról beszélt akkor is, amikor még mindenki csak a felhőt emlegette. Nem biztos ugyanis, hogy mindent érdemes a felhőbe telepíteni, mi alapvetően rendszerintegrátorok vagyunk, nekünk tehát az ügyféligény az első, ahhoz alkalmazkodva keressük az alternatívákat. Az első javaslatunk az ügyfelek felé az, hogy foglalkozzanak a kérdéssel. Kiemelkedő sikerként könyveljük el azt, hogy még nem volt olyan ügyfelünk, aki egy szolgáltatás felhőbe történő migrációja után visszahozta volna azt a helyi adatközpontjába.

Az ipar 4.0 terjedése a felhőszolgáltatásokat is előtérbe tolja?

Véleményem szerint az ipar 4.0 napjaink egyik legtöbbet emlegetett jelensége, pedig csak egy természetes és már ma is létező jelenségről van szó. Egy mai gyerek valószínűleg már egy walkmant sem tud rendeletetés szerűen használni, hiszen mások a zenehallgatási szokásai, mondjuk online felhőszolgáltatásból hallgat zenét. Az ipar 4.0 evolúciós módon fog fejlődni. Napjainkban is úgy növekszik organikusan egy cég, hogy megnézi, a meglévő erőforrásokkal hogy fejlődhet tovább és a kiálló részeket lecsapdossa, vagyis ki- illetve átszervezi.

Arra is több definíció létezik, hogy honnan is kezdődik egy privát felhő. Egyesek azt állítják, hogy ha a virtualizáció útjára lépsz és összevonod az erőforrásaidat, akkor már privát felhőd van. Mi ezzel ellentétben azt mondjuk, hogy ez csak az első lépés. Egy hathatósan működő privát felhőhöz az erőforrások hathatós menedzselésére és nyomon követésére is szükség van.

Az IT infrastruktúra fejlesztésénél mennyire terveznek előre a magyar cégek?

A közepes és nagy cégek mindig terveznek valamilyen módon, de általában mégis a tűzoltás felé megy a munka. Az üzlet és az IT nem mindig érti meg egymást, de a klasszikus szerepek idővel megváltoznak majd. Az üzlet szolgáltatásként veszi majd az IT-t is, mint egy költség-, de idővel akár profitcentert. Ezzel párhuzamosan az informatikai vezetők szerepe is megváltozik majd, szolgáltatás jellegű igazgatókká válnak majd, akik megmondják, hogy az üzleti célok eléréséhez az adott igényt honnan érdemes kiszolgálni. A változás azzal kezdődik, hogy láthatóvá tesszük az informatikai kérdéseket akár addig a szintig, hogy mennyibe kerül nekem egy új postafiók.

www.snt.hu

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek