Robot a raktárban: változóban a logisztika

Az egyre korszerűbb és rugalmasabb gépek mellett a növekvő munkaerőköltségek is a robotizálás felé hajtják a logisztikai szakembereket

2019. február 20., szerda, 06:00

Címkék: automatizálás Fanuc intralogisztika ipari robot kollaboratív robot raktár raktári automatizálás raktárlogisztika raktártechnika robot robotika

Egy évtizede a hazai kereskedőházak körében még mérvadónak számított az, hogy ki rendelkezik megfelelő hazai raktárbázissal. Ma már sokan csak költségnövelő tényezőnek tekintik a raktárat, hiszen a központi gigaraktáraktól az online webáruházakig minden disztribútor 24-48 óra alatt képes eljuttatni a termékeket Európa minden zugába. Természetesnek hat, hogy az Amazonra feladott rendelésünk akár 48 órán belül teljesül. Ami pedig egy modern logisztikai szakember számára természetes: ez a gyorsaság és precizitás csak robotokkal valósítható meg. Jeff Brezos, az Amazon alapítója éppen ezért üzemeltet 30 000 darabos robothadsereget a raktáraiban és vált a világ leggazdagabb emberévé.

Nyerésre állnak a robotok

Az e-kereskedelem óriásainak köszönhetően a logisztikában használatos robotok fejlesztése rendkívüli mértékben felgyorsult. A rugalmas – és sokszor ember-gép együttműködésre is képes – robotrendszerek révén a raktárautomatizálási beruházások megtérülési ideje három évnél rövidebbre csökkent. „A megtérülési idők ígéretével mindig óvatosan kell bánnunk, hiszen számos tényezőtől függ – ismertette a gyártói nézőpontot Bagdi Attila, a FANUC Hungary Kft. marketingspecialistája. – Alapvető kérdés maga az alkalmazás, a robot kihasználtsága üzemórákban mérve, az esetlegesen kiváltott és átcsoportosított emberi munkaerő munkabére, a termelési műszakok száma, a bekerülési értékek, a kisebb selejtszámból adódó extraprofit, a minőségjavulásból eredő extra megrendelések, a lecsökkent reklamációs számok, a felgyorsult termelés stb.”

Fontos szem előtt tartani azt is, hogy egy automatizált rendszer teljes költségének csupán egyharmada a robot bekerülési ára, a nagyobb részt a cella kialakítása, a mérnöki munkaórák és egyéb tényezők határozzák meg. Az interneten elérhetőek kalkulátorok, melyekkel nagyságrendileg kiszámolható, hogy milyen megtérülés várható a beruházásban. Általánosságban elmondható, hogy a raktárautomatizálásban nem lassabb a megtérülés, mint az autóiparban, csak mások a célok, és így nehezebb az összehasonlítás. Bár sokan ma is csak az árcédulát figyelik, egyre több döntéshozó ismeri fel, hogy az anyagmozgató gépek esetében sem a vételár a meghatározó, hanem a TCP, vagyis a teljes birtoklási költség.

A Roland Berger 2016-os jelentése szerint a robotizálás egy egységre vetített bekerülési értéke ma 100 ezer és 110 ezer euró között mozog Nyugat-Európában. A robot üzemeltetése később 18-20 eurót tesz ki óránként, míg az emberi munkaerő költsége nagyjából 14-15 euró/óra. Hosszú távon az automatizálás áll nyersére, hiszen a berendezések ára folyamatosan csökken, az általuk lefedhető feladatok köre rohamosan bővül, míg a humán munkaerő – ha egyáltalán rendelkezésre áll – költsége egyre emelkedik. Egy hazai gyártónak pedig munkabér tekintetében szinte lehetetlen versenyeznie a nyugat-európai versenytársaival. Mivel a megfelelő számú és képzettségű munkavállaló megtalálása már a működőképesség biztosítása érdekében történik, ezért a nyugati gyártók mindig is a hazai bérszint fölé fognak ígérni.

Automatizálható a raktáram?

„A hatékony folyamatok kialakítása és a robotizálás szempontjából az egyik legmegfoghatóbb és mindemellett az egyik legfontosabb terület a raktári és logisztikai folyamatok automatizálása, a gyártósorok végén felhalmozódó késztermékek rendszerezése és szállításra előkészítése – ismertette Bagdi Attila. – Hagyományosan egy rendkívül intenzív, nagy aggregált tömegek mozgatásával járó munkafolyamatról van szó, ahol egy műszak során akár több tíz vagy száz tonnás terhek is mozgatásra kerülnek. Ezen a területen jellemzően nagy előnnyel rendelkeznek az ipari robotok az emberi munkaerővel szemben, hiszen maximálisan monoton, megterhelő és sok esetben nagy pontosságot igénylő munkáról van szó, ahol egy folyamatosan, nagy sebességgel termelő gyártósorral kell lépést tartani.” Folyamatos működés esetén elmondható, hogy a robotok négyszer-hatszor hatékonyabbak az emberek által végzett munkánál, ami már jelentős hatékonyságnövekedésként csapódik le a gyártóknál.

A palettázás tehát a robotok egyik „ősi” alkalmazási területei közé tartozik, de a komissiózó robotok sem a 21. század gyermekei: az első ilyen alkalmazásra fejlesztett robotok már a 80-as években megjelentek. „A FANUC az első olyan robotgyártók egyike, amelyek kifejezetten ezekre az alkalmazásokra fejlesztettek robotokat. Mivel egy klasszikusan automatizálható területről van szó, az évtizedek alatt számtalan hardver- és szoftvermegoldással tökéletesítettük termékeinket – folytatta Bagdi Attila. – Léteznek olyan robotok, melyek az anyagmozgatási teljesítményre és mozgástartományra optimalizálva 4 vagy 5 tengellyel érhetőek el, akár 700 kg terheléssel, és több mint 3 méteres kinyúlással. Ha ezt egy optimalizált munkatérben, egy emelvényen képzeljük el, akkor ez hatalmas, több mint 6 méteres gömb alakú munkateret jelent, amiben a robot munkára fogható, nem is beszélve az olyan megoldásokról, ahol a robot egy szalagpályán mozogva még nagyobb területet tud lefedni.” A megfelelő robot kiválasztása mindig az alkalmazás igényeitől függ, így más robot való egy szalagvégi, egy méretben és súlyban érkező, a robot munkaterében megálló termékhez, amit rakásolva kell egy palettára helyezni, mint egy több méretben, alakban, súlyban és pozícióban, folyamatos mozgásban lévő termék csomagolására, válogatására vagy rendezésére.

Az anyagmozgató robotokat számos opció teszi még hatékonyabbá, például a talapzatba építhető kábelek, az üreges robotkarok, a különböző méretű termékekhez alkalmazkodó szervós megfogó, a falra vagy mennyezetre szerelhetőség, illetve egyes típusokon az extra segédkarok, amelyek segítik a tengelyek megfelelő szögben tartását még nagy terhek és gyors mozgások esetén is. Nagy előnynek számítanak a plug&play beüzemelhető optikai rendszerek is, amelyek vonalkód, alak, forma, szín vagy más értékek alapján lokalizálják a terméket és futtatják le az ahhoz hozzárendelt programot, így minőség-ellenőrzésen és szalagkövetésen túl számos dologra alkalmazhatók, rugalmasabbá téve a robotcellákat.

Robot, ember, vagy mindkettő?

Érdemes említést tenni a kollaboratív robotok raktár-automatizálásban betöltött szerepéről. Az együttműködő robotok „varázsa” abban áll, hogy bizonyos megkötésekkel valóban létrejöhet az ember és a robot csapatmunkája. „A FANUC ajánlja az iparág legszélesebb és legerősebb, valós biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező kollaboratív robotjait 4 kg-tól egészen 35 kg teherbírásig – mondta Bagdi Attila. – Ez a terhelhetőség már alkalmassá teszi őket, hogy besegítsenek olyan területeken, ahol ember és gép egymás munkáját segítve dolgozik együtt, vagy közös munkatérben tartózkodik védőkerítés nélkül. A STIHL waiblingeni gyárában például egy CR35iA robot segíti a kész fűrészgépek csomagolását egy kezelővel együtt, egy műszakban összesen 8 tonnányi anyagot mozgatva meg. A másik jellemző megoldás, amikor egy CR4iA robotot egy mobil robotra rögzítenek fel, és árutöltési munkákat bíznak rá.”

Robot gyárt robotot

A FANUC azért ajánlja termékeit, mert bízik bennük, sőt, rájuk hagyatkozik: a Japánban található gyáraiban több ezer FANUC robot szereli össze a cég termékeit – robot gyárt CNC-vezérlést, szervohajtást, robotot, szerszámgépet stb. –, de van európai példa is. A francia irodában a szerviztechnikusok egy automatizált folyamatban kaphatják meg a karbantartási munkákhoz vagy retrofit tevékenységekhez szükséges alkatrészeket. Egy automata terminálon lekérik kártyájukkal a szükséges alkatrészeket, egy páternoszterrendszer kiadja a megfelelő tárolót, melyből egy robot kiválogatja a releváns alkatrészeket, és egy szalagra helyezi őket, amely elviszi őket a technikushoz.

Ne legyen szűk keresztmetszet

A logisztika teljesítménynövekedésének csak akkor van értelme, ha a gyártás, az értékesítés és a kiszállítás is fel tud zárkózni az automatizált raktárunk hatékonysága mellé. A döntéshozóknak egy rendszerszemléletet kell kialakítaniuk, és a termelési folyamatokat teljes egészében kell megismerniük ahhoz, hogy a robotizálás megtérülése gyors legyen, és a folyamathatékonyság javuljon. „Ha egy robot egy palettázó ciklust 20 másodperc alatt végez el, de a következő munkaciklusáig 10 percet kell várnia, mert a gyártósor nem termeli meg addig a készterméket, akkor nem javítottunk a folyamatokon. Az természetesen nem baj, ha van puffer a rendszerben, és készen állunk a növekedésre. Amennyiben célunk a gyártási volumen növelése, vagy biztosítani akarjuk, hogy a gyártósor vége képes legyen lereagálni egy gyorsan megugró keresletet, vagy a volatilitást, ideális választás az ipari robot alkalmazása” – tette hozzá Bagdi Attila.

Molnár László

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek