Száz év japán fejlesztőmunka eredményei

Helyszíni beszámoló a Flexman Robotics Kft. Jubileumi Robotkonferenciájáról

2015. december 15., kedd, 18:15

Címkék: automatizálás intralogisztika ipar 4.0 ipari robot Motoman robotika robottechnológia Yaskawa

A hőskorszakra való emlékezés és a jövő robottechnikájáról felvázolt meglátások színesítették a Flexman Robotics Kft. december 11-én rendezett Jubileumi Robotkonferenciáját, melynek a BME K épületének Díszterme adott otthont.

A nagy érdeklődés mellett lezajlott eseményt dr. Farkas Attila, a cég ügyvezetője nyitotta meg, majd dr. Kovács Ádám, a BME Gépészmérnöki Kar tudományos- és nemzetközi dékánhelyettese emelte ki az ipar és a felsőoktatás szereplői interakciójának fontosságát. Ezt követően Johnny Jarhall, a Yaskawa Nordic AB kereskedelmi igazgatója ismertette a vállalatcsoport működését és főbb sarokszámait. A világszerte 15 ezer alkalmazottat foglalkoztató és 3 Mrd. euró forgalmat lebonyolító Yaskawa céget 100 évvel ezelőtt alapították. Európában nem robotgyártás, hanem a vezérlőszekrények és a kiegészítő részegységek gyártása folyik. A svédországi gyáregységben ennek keretén belül évente 2 700 robotrendszert állítanak elő, de ez nem a teljes európai kereslet, mert számos robotegység közvetlenül a Japánban található gyáregységből érkezik.

Az ipari bobotok korszakának beköszöntét 1961-re datálhatjuk, amikor a General Motors gyárában üzembe állították az első, a mi fogalmaink szerint már ipari robotnak számító termelő berendezést, amely egy présöntőgép kiszolgálását végezte. Napjainkban már világszerte 1,5 millió ipari robot teljesít szolgálatot a termelésben és számuk exponenciálisan növekszik: az elmúlt 5 évben 50%-os növekedést regisztrálhattunk és 2018-ig évente további 15%-os növekedés prognosztizálható. Magyarországon 2006 és 2013 között 547%-os növekedést jegyezhettünk fel, amivel még mindig a világátlag (10 ezer feldolgozóipari alkalmazottra jutó ipari robotok száma) alatt vagyunk, a képet ráadásul jelentősen árnyalja az a tény is, hogy a közelmúltban telepített robotegységek nagy része a betelepült autógyárakkal együtt érkezett. A hazai robotértékesítésben tehát még jelentős növekedési potenciál van.

Minőség a mennyiség mellett

2020-ra a várakozások szerint a robotalkalmazások befektetésarányos megtérülése (ROI) már kisszériás termelés, adott esetben egyedi gyártás esetén is pozitív lehet. A robotok eddig szofisztikált programozása leegyszerűsödik és akár a gépkezelő által is elvégezhető lesz. A szerzortechnológia fejlődésével a robotok egyre több mindent lesznek képesek érzékelni a környezetükből, így a biztonsági kerítések számos alkalmazásban feleslegessé válnak majd. A rendszerek a 2D érzékelésből háromdimenziós észlelésre térnek át. A fix installációk ideje is lejár, beköszönt a mobilitás kora, a robotok tehát képessé válnak arra, hogy önállóan helyet változtassanak az üzemen belül. A hagyományos kétujjas megfogók helyett flexibilis megfogók kifejlesztése várható. A gyártók eltérő programnyelvei között is általánossá válik az átjárhatóság, erre mutató kezdeményezés a nyílt forráskódú ROS programnyelv.

A kreatív gépbiztonság

A kollaboratív robotok, melyek működtetéséhez nem szükséges biztonsági kerítés, minden bizonnyal újabb teret nyitnak a robotalkalmazások előtt. Az ipari robotok többségéhez azonban várhatóan sokáig szükség lesz biztonsági kerítésekre, hiszen azok éppen “veszélyesen” gyors mozgásaikkal képesek a termelékenységet a kézi munka többszörösére emelni.

 

 

Logisztika 4.0

Győrváry Zsolt alkalmazástechnikai mérnök a jövő üzemi logisztikájának vízióját vázolta fel. Felmérések szerint az anyagmozgatás költsége a későbbi késztermék árának 15-85%-át (átlagosan 25 százalékát) teszi ki. A cél nem lehet más, mint a költségek csökkentése a helyes telepítésekkel és a felesleges anyagmozgatások kiküszöbölésével. Nem megfeledkezve arról a tényről sem, hogy az üzemi balesetek 70%-a is az anyagmozgatáshoz vezethető vissza. A negyedik ipari forradalom koncepciója által inspirált fejlesztések már az intralogisztikában is utat törtek maguknak, ami leginkább az új ember-gép kommunikációs és információáramlási lehetőségekben jelentkezik. A logisztika biztonságát segíti a Predictive Maintenance (állapotfüggő karbantartási stratégia) módszertana is, amely során a robot méri a rendelkezésre állás szempontjából kritikus adatokat (a hajtóművek várható élettartamának előrejelzése a tengelymozgások és a nyomaték figyelembevételével) és azokat valós időben a karbantartók rendelkezésére is bocsátja a karbantartás tetvezhetősége érdekében. Az üzemen belüli logisztikában várható a szolgáltató robotok (vezető nélküli targoncák) elterjedése.

A költségek lefaragása

A gyártás költségének csökkentésében olyan intelligens funkciók jelennek meg, mint a most is rendelkezésre álló funkcionális biztonsági vezérlőegység, ami lecsökkenti a robotinstallációk telepítéséhez szükséges minimális területet. A költségcsökkentésben azonban olyan egyszerű megoldások is sokat segíthetnek, mint a robotok energiatakarékos üzemmódja, amely bizonyos tétlenségi idő letelte után stand-by üzemmódba kapcsolja a szervót egészen a következő parancsig. 16 órás szervo bekapcsolási idő és 8 óra állásidő esetén ezzel nem kevesebb, mint 25% energia megtakarítás érhető el – tudhattuk meg Terék Gábor műszaki vezető előadásából.

Hazai robotalkalmazások

Annak ellenére, hogy hazánk a robotok számában messze elmarad az átlagos nyugat-európai szinttől, Barabás Péter előadásában számos különleges magyarországi robotalkalmazást láthattunk. Ez is mutatja, hogy hazánkban is megvannak az alapjai a robottechnika gazdaságos alkalmazásának.

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek