Hol tartunk a digitális átállásban?

Különbségek az ipar 4.0 európai és amerikai megközelítésében

2017. december 19., kedd, 13:48

Címkék: Automation Fair automatizálás folyamat folyamatirányítás folyamatvezérlés Internet of Things ipar 4.0 kiállítás kiállítás Rockwell Automation

Körülbelül hét évvel ezelőtt írhattam le először egy cikkben olyan kifejezéseket, mint kiberfizikai rendszer, vagy ipar 4.0. Akkoriban idehaza szinte ismeretlen területekre léptünk, amikor megpróbáltuk beszámolni a világban mutatkozó új koncepciókról. Napjainkban már nemigen tudok olyan kiállításra, konferenciára, vagy egyéb szakmai rendezvényre menni, ahol az ipar 4.0 kifejezés ne szerepelne vastag betűkkel a programban.

De milyen mértékben készültek fel a vállalkozások az ipar 4.0 érára? A Rockwell megbízásából készül független elemzés rávilágított, hogy az amerikai vállalkozások 37%-a még mindig úgy vélekedik, hogy az Internet of Things csekély, vagy csak közepes hatással lesz a cég működésére.

Az amerikai vállalkozások 37%-a szerint az IoT csekély, vagy csak közepes hatással lesz a cég működésére

Thomas Donato, a Rockwell Európáért, a Közel-Keletért és Afrikáért felelős értékesítési és marketing vezetője szerint sok vállalkozás azért nem látja a digitalizációban rejlő lehetőségeket, mert nincsenek tisztában a folyamat lényegével (a megkérdezett vállalkozások 44%-a nyilatkozott hasonlóan). A felmérés eredményeit a november 15-16. között Houstonban megrendezett Automation Fair kiállításon ismertették az érdeklődőkkel.

Az Internet of Things (ipar 4.0) megközelítésében jelentős eltérések mutatkoznak az európai és amerikai vállalatvezetők között – szerencsére zömében az előbbiek javára. Európában a vezetők 27%-a tette gyakorlati lépéseket az IoT-koncepció bevezetésére, míg az Egyesült Államokban mindössze 18% ez az arány.

Az európai cégvezetők 27%-a tett gyakorlati lépéseket az IoT-koncepció bevezetésére

Az Egyesült Államokban mindössze 18% az arány

A különbségben szerepet játszhatnak a műszaki fejlesztéseket támogató EU-pályázatok is, de nem elhanyagolhatók a kulturális hatások. Európában például a gyártócégek előnyben részesítik a kompakt, helytakarékos megoldásokat – ilyen az elmúlt években megjelent zero cabinet elv is –, míg az USA-ban a helynek sokkal kisebb az értéke. Az Amerikát ismerő olvasóink is megerősíthetik azt a megállapítást, hogy az Újvilágban az európai szemnek szinte minden szükségtelenül nagy, túlméretezett, következésképpen pazarló. Amíg a vállalkozások úgy érzik, hogy a területnek nincs sem jelentősége, sem értéke, addig nem is törekszenek a kapacitás az adott keretetek között történő maximalizálásában. Az Európában elterjedt „kompakt” szemlélet viszont az automatizálás irányába tereli az itteni gyártócégeket, ami a gyakorlati lépések nagyobb arányában is megmutatkozik. Az autóiparban dolgozó felsővezetők például 24%-ban allokálták IT-büdzséjük egy részét IoT-programokba, míg az Egyesült Államokban ezt csak 19%-ban tették meg.

Az európai vállalkozások ugyanakkor sokkal nagyobb mértékben (22%) tartják a jogszabályi kereteket korlátozónak, mint amerikai társaik (8%). Az Európai Bizottság Digital Transformation Monitor projektje más problémákat is a felszínre hozott: megállapításai szerint az európai dolgozók 32%-ának például nincs számottevő internetes tudása és tapasztalata, 15%-uk pedig még életében nem használta az internetet. Örvendetesnek számít viszont, hogy a vállalkozások 28%-a képezi tovább a dolgozóit a digitális tudás elsajátításához.